Az alább leírtakból az a következtetés vonható le, hogy az általam megadott adatokat csak viszonylagosnak kell tekinteni, mint ahogy mindenki más által különböző helyekre feltöltött ilyen jellegű értékeket is.

A műholdas helymeghatározó készülékek által, vagyis a GPS által rögzített adatokból, egy érték a biztos, az eltelt idő. Ha három, adatok mérésére alkalmas eszközt viszünk, akkor nagy valószínűséggel, mindhárom készüléken más lesz a távolsági és egyéb adat. Van, hogy csak egészen kicsi az eltérés és van, hogy jelentős.
Ha együtt fitnesz gyalogolunk Andrással, és teljesen ugyanazt az utat tesszük meg folyamatos haladással, mostanában a hol az egyikünknek, hol a másikunknak előnyt adó eltérésre azt szoktuk mondani, hogy na ma melyikünknek kedvezett a műholdjárás.

A csak GPS rendszerű (amerikai) műholdas helymeghatározás, a polgári használatban, nyomvonal rögzítéskor eléggé pontatlan, amely készülékben benne van a GLONASS (orosz) rendszer is, már kicsit pontosabb, és amelyikben a GALILEO (európai) is, az nyilván még több műholdról tudja begyűjteni az adatokat.

A távolság mérését nagyban befolyásolják a készülékünk beállításai, hogy milyen gyakorisággal veszi a jelet, hogy megáll-e a mérés ha ténylegesen nem haladunk és hogy mennyi félremérés történt...

A jelek vételének gyakorisága fontos tényezője annak, hogy milyen eredményt kapunk a megtett távnál. Szerencsére a funkcionálisan egy-egy  tevékenységre készült GPS-ek alapból  a legideálisabb beállításokat kapják.

Csak érdekességként  mondom, hogy a túlságosan gyakori vétel esetén ha  lassan haladunk, (gyalogolunk) több távolságot adhat, mivel a jelek vételének mindig van pár méteres szórása, nem egyenes nyomot húzunk hanem cikcakkosat, tehát többet mutat.
A ritkább jelvétel pedig, akkor csaphat be minket ha gyorsan haladunk, mondjuk kerékpárral, mert levághatja a kanyarokat, így kevesebb lehet a táv, de mégis inkább, főként gyalogtúra esetén,  a kicsit ritkább jelvétel az esélyesebb arra, hogy közelebb álljon a valósághoz, mint a túl sűrű.
A jelek vételének gyakoriságát két módon lehet állítani, vagy hogy milyen időközönként (másodpercben megadva), vagy, hogy milyen távolságonként (méterben megadva)  vegye, persze ez is készülékenként változik.
A direkt a tevékenységnek megfelelően gyártott, beállított GPS-nél, még ha van is rá mód, nem érdemes elállítani az alap beállításokat, csak ha úgy érezzük, hogy nagyon távol állnak a valóságtól a kapott adatok. Mi egyszer úgy szétnyomkodtunk egy új GPS-t, hogy a kb 11 km-es távra 15-öt hozott ki, vissza is állítottuk szépen a gyári értékekre.

A régebben általunk használt túra GPS-t nagyon szerettük, a nagy kijelzője miatt kitűnően lehetett vele navigálni.  (Néha, ha teljesen idegen terepre megyünk, ahol a sport GPS kicsi térképe nem elég, még most is használjuk.) Azt nem vette figyelembe ha nem volt sebességünk. András ráfabrikálta egy túrabot tetejére, így  mindig láttuk magunk előtt a térképet, sokszor kérdezték meg túrázók, hogy hol lehet ilyen kombinációt vásárolni.
A szüneteltetés lehetőségének hiánya miatt, mert mint írtam a jelek vételének mindig van pár méteres szórása, az állási időben rögzítetteket is összekötötte mint nyomvonalat, és a kijelzőjén a megtett távot azzal együtt adta meg. Aztán itthon a feldolgozó program korrigálta feltöltéskor, kikövetkeztette a sebességet. Amíg nem tudtam hogyan működik alapvetően a műholdas mérés és a feldolgozó programok, kicsit bosszankodtam is miatta, hogy levesz a távból.

Ezután pár évig az első sport GPS amit használtam, úgy volt beállítva, hogy bekapcsoltuk rajta az automatikus szüneteltetést, hogy ha nem mozgok, ne mérje a körülöttem szóródó jeleket, aminek hatásáról feljebb már  írtam. 
Az automatikus szüneteltetéskor is rögzítenek a készülékek, csak külön veszik a többi jeltől, és úgy működnek, hogy be kell állítani, hogy milyen sebességhatár alatt szüneteltesse az aktív mérést. Erre azért van szükség mert a körülöttünk szóródó jelekhez kell hogy tartozzon sebesség is, ha mindig egy pontban határozná meg a helyünket ha nem mozgunk, akkor nyilvánvaló lenne a feldolgozó programok számára, hogy állunk, de a szóródó jelek távolságát összekötve már feltétel a sebesség is.
Ha olyan programba töltjük fel az ilyen módon mért nyomvonalunkat amelynek az algoritmusában nincs beállítva semmilyen sebességi értékkel a szüneteltetés, vagy sokkal kisebb értékre van állítva mint a mi készülékünkön, akkor több távot fog mutatni mint a GPS kijelzőjén. Ha a feldolgozó programban van nagyobb sebességhatár beállítva, akkor betöltés után kevesebb lesz a táv mint amit a mérőkészülékünk mutat.
A sport GPS-eken elég sok mindent be lehet állítani, illetve alapból van külön funkció gyalogos, futó, kerékpáros, módra, (persze készüléke válogatja, hogy milyen sportokat programoztak bele, a futás is tökéletes a gyalogláshoz.) Nyilván én az alap sport GPS-ről írtam, a teljesen különböző, (esetleg extrém) sportokhoz a megfelelő beállítású készülékeket lehet vásárolni. 
2019 március közepétől használok új sport GPS-t, ennél eleinte úgy döntöttem, hogy nem használom az automatikus szüneteltetést, a feldolgozó programok úgyis külön veszik az állásidőt, és levonják a felesleges métereket (kilométereket). Ez most egy kicsit talán pontosabb is, mert mindhárom mérési rendszer benne van, igaz, egyszerre csak kettőt lehet használni, a GPS és a GLONASS került bekapcsolásra. Azóta (2020) újra használom az automatikus szüneteltetést, próbáltam korábban kézzel leszünetelni, ha hosszabb időre megálltunk, de adódtak belőle bonyodalmak, ezért visszakapcsoltam, és különböző beállításokkal próbálkoztam.

A magasság megállapítása még pontatlanabb, ugyan az én korábbi sport GPS-em is barometrikus alapon mérte a magasságot, de már elég régi darab, volt, úgy örököltem meg Andrástól, ezért  mindig kértem a Garmin internetes felületén szintbeli igazítást, ahol a nyomvonalat ráhelyezi a térképre, és a térkép alapján számolja ki utólag, a szintkülönbséget, ez is csak akkor pontos viszonylag, ha nincs benne kirívó félremérés, tehát a nyomvonal megegyezik a tényleg megtett úttal, valmint mivel ténylegesen a domborzatot veszi figyelembe, a hidak, viaduktok, alagutak esetében biztosan eltér a valóságos szinttől.
A "viszonylag" szó azért került az előző mondatba, mert még az is kérdéses számomra, hogy a digitális térképeknek, vajon minden részlete teljesen pontos-e, vagy vannak a főbb pontok között modellezéssel megadott értékek, illetve bizos vagyok benne, hogy nem pontosak.
Arra is rájöttem már, hogy az sem mindegy, hogy milyen térképre helyezi rá egy program a nyomvonalunkat ha utólag számol magassági adatokat.
Az OSM (OpenStreetMap) térképek sokkal pontatlanabbak a szintbeli értékekben mint a Google térképei, de nagyon sok program az OSM térképet használja, mert könnyebben hozzáférhető, a Google újabban eléggé bekeményített.
Pár használat után, úgy döntöttem, hogy az új sport GPS-nél is kérek igazítást.
Közben a 2021-es Alpokon átvezető nyaralásunk során rengeteg építményen, a korábban felsorolt hídon, viadukton és alagúton keltünk át, így itt a barometrikus adatokat használtam fel. András GPS-e sokkal pontosabban méri a magasságot, így az ő készüléke által kijött értékeket adtam meg, ilyenkor az sem számít, ha a jel egy kicsit letér a ténylegesen megtett úttól, mert a barometrikus mérés mindentől függetlenül történik.
2022 elején kaptam egy nagy kijelzőjű, antennás GPS-t, ezt már nem a karomon hordom, gyalogtúráknál a hátizsákra, bringatúráknál a kerékpárra van rögzítve. Nagyon szeretem mert én is tudok vele navigálni és elég pontosan méri a magasságot, így az utóbbi időkben már a barometrikus mérést használom fel az útjaink során.
A legpontosabb magassági mérést, a bizonyos időközönként automatikusan kalibráló, barometrikus méréssel kapjuk.

Pár példa a félremérésre: Ha mély, szűk szurdokban járunk, sokszor összevissza pattog a jel, ami a távolságot befolyásolhatja. Ha az utunk egy magas, meredek hegyszakasz, vagy szakadékfal mellett visz, egy-egy mérési pont felugorhat a meredély tetejére, vagy ha fent megyünk az aljára, ilyenkor egy-egy tüske jelenik meg a magassági grafikonon, nyilván ez a szintkülönbséget változtatja meg ha magassági igazítást kérünk, illetve sok internetes megjelenítő program automatikusan igazít.

Az egy dolog, hogy ha beillesztjük a feldolgozó programba, lehet, hogy más értékeket ad ki, mint a GPS kijelzőjén, az viszont érdekes lehet, hogy ugyanaz a gpx fájl más-más programba illesztve eltérő eredményeket produkálhat.

Ez a programok beállításaitól, a használt algoritmustól függ, például, hogy mennyi jelet használ fel a rögzítettből, mi alapján választja ki a felhasznált pontokat, megkülönbözteti-e az állási időt a mozgási időtől, ha megkülönbözteti, akkor a programban milyen sebességhatár van beállítva a mozgási és állási idő meghatározására, és mint említettem utólagos magassági mérésnél még a térkép sem mindegy amit a program felhasznál.
Ami még eltéréseket okozhat, akkor is két program között, ha az előzőleg felsorolt beállítások egyformák, hogy a két mérési pont közötti távolság adatából, a tizedesjel után hányadik számjegynél kerekít. Ha sok pont között felfelé kerekít akkor több, ha lefelé, akkor kevesebb lesz a táv.

Én két programot használok rendszeresen az adatok számbeli megjelenítésére, ezek a Map Source és a Garmin Connect.
Illetve van most már egy harmadik is, ami nyilvánosan is megjeleníti az útjaink nyomvonalát, és adatait, az AllTrails. Ennél jön ki igazán a kerekítésekből való eltérés, hiszen vannak utak amelyeket hosszabbnak, és vannak amelyeket rövidebbnek vesz, mint a GarminConnect.

A jegyzetes térképek elkészítésénél, ha a nyomvonalunkból készül, a Garmin Connect adatait használom fel, a régebbi túráknak, amelyeknek emlékezetből jelöltem be az útvonalát a MapSource által megadott számokat.


Ahová lehet, el kell menni, és saját tapasztalattal átélni egy-egy út hangulatát, szépségét, esetleges nehézségét, bár én mindig úgy vagyok vele, ha voltak is keményebb szakaszok, amint befejeződött a kirándulás, legyen az gyalog, vagy kerékpárral, csak a jó élményekkel teli érzés marad meg az emlékeimben.