lelkes természetjárók
EuroVelo
és általában a hosszútávú túraútvonalakról
A térkép és táblázat alatt a tapasztalatok hosszabb leírása következik
A térképre kattintás az EV hivatalos weboldalára vezet
ÁLTALÁNOS LEÍRÁS
Európát behálózza az EuroVelo úthálózat, amely jelenleg, (2020-ban) 17 darab útvonalat jelent. A hálózat útjai 42 országot szelnek át, a táv összessége több mint 70.000 kilométer.
Azért nem egyezik meg a számozás, és a darabszám, mert a fő irányvonal szerint, a páratlan számozást kapták az észak – déli, és a páros számozást a nyugat – keleti útvonalak és a két darab körút.
Ha összeadjuk egy-egy útvonal hosszát, több mint 87.500 kilométer jön ki, de ebben benne vannak a közös szakaszok is.
Azt nem tudom, hogy egy-egy útvonal hosszának kiszámításakor belevették-e az egy útvonalhoz tartozó, két nyomvonalú szakaszok mindkét variációját. Arra gondolok, hogy például a Duna mellett nagyon sok helyen mindkét parton jelzik az EV utat, de így van a Rajnánál is, és valószínűleg még nagyon sok folyónál. Azt sem tudom, hogy a tervezett szakaszokat tartalmazza-e ez az adat, de azt gyanítom, hogy igen.
(A kilométerek tekintetében számtalan adat kering az interneten, én a hivatalos weboldalról szereztem be az információkat. Vázlatos térkép is sok helyen felbukkan, de én kiegészítettem az újabb útvonalakkal és útvonalanként részletes adatokkal.)
Az útvonalhálózat a hosszútávú kerékpáros túrázóknak nyújt számtalan lehetőséget.
Nagy előnye, hogy elsősorban autóforgalomtól mentes, vagy kis forgalmú nyomvonalon vezetik, mert nyilván alsóbbrendű autóutakon is be lehetne járni Európát kerékpárral.
Az úthálózat felülete, minősége, igen változatos, általában már meglévő utak kitáblázása teszi egybefüggő útvonallá, illetve egy adott számozású út mehet több nyomvonalon is, és lehetnek közös szakaszai a különböző számozású útvonalaknak, mint feljebb említettem.
A több nyomvonalú (de azonos számozású) út, általában folyók, tavak két partján vezet, és ha történetesen határfolyónál járunk, azt is eldönthetjük, hogy melyik országban tesszük meg a szakaszt.
Még fejlesztés alatt áll az egész rendszer, de azt is írhatnám, hogy folyamatosan, mert a népszerű útvonalak nyomvonala is változhat az idők folyamán, mint tapasztaltuk.
Az EuroVelo hivatalos weboldalán részletes információk állnak rendelkezésre egy-egy szakasz aktuális állapotáról, bár van egy olyan gyanúm, hogy nem teljesen naprakész, hiszen rengeteg országról, és igen nagy távolságokról beszélünk.
Az oldal angol nyelvű, de könnyen használható, a vázlatos térképre kattintás a hivatalos weboldalra vezet.
A weboldalon, a színek, és formák szerinti minősítés a KITÁBLÁZOTTSÁG-ra utal. Az állapotra utaló jelzések, egy konkrét útvonal kiválasztása után, egy-egy szakaszra való kattintáskor jelennek meg. (Az alábbi megkülönböztetés, csak a hivatalos weboldalon látható, útközben a táblákból következtethetünk arról, hogy milyen minősítésű részen járunk.)
ZÖLD nyomvonal: hitelesített EuroVelo útvonal (nem tudjuk melyek a feltételek)
SÁRGA nyomvonal: EuroVelo saját jelzésével kitáblázott útvonal
PIROS nyomvonal: Kitáblázott kerékpár útvonal
Piros szaggatott: Jelzés nélküli kerékpározható útvonal
Piros pöttyök: Tervezés alatt álló szakasz
Tehát a jelzés nincs összefüggésben a szakasz minőségével, lehet az széles aszfaltos út, vagy göröngyös erdei ösvény, és a kettő között bármi, csak a kitáblázottságot jelöli.
A tapasztalatok alapján nem mindenhol értem a minősítés kiosztását, ezért is írtam, hogy szerintem nem naprakész.
Svájcban az EV 6-os útvonal végig a zöld minősítést kapta, a kitáblázás teljesen rendben is van, de elég hosszan halad földutakon, viszont Passau és Bécs között végig aszfaltos az útvonal, tökéletes a kitáblázás is, de a minősítés piros és sárga színű. A magyar szakasz végig a sárga jelzést birtokolja, pedig nagyon sokszor találkoztam már kóválygó külföldi turistákkal.
A lényeg, hogy a zöld, sárga, piros jelzésű minősítéseken bátran útra lehet kelni, szerintem hosszabb távon egy-két eltévedéssel senki nem ússza meg. Az eltévedés lehet, hogy erős kifejezés ide, ha az irány nagyjából tartott, akkor inkább csak azt mondanám, hogy eltér az ember a jelzésektől, és alternatív útvonalon halad.
MAGYAR VONATKOZÁSOK
Az EV 6 a Duna mentén szeli át Magyarországot. Az EV hálózatban, a 6-os az egyik legnépszerűbb útvonal, a Folyók útjának hívják, kisebb folyókon kívül, három jelentős európai vízfolyás mellett halad, Franciaországban a Loire, Svájcban a Rajna, majd Németországtól kezdve a Fekete-tengerig a Duna vonalát követve.
Az EV 11 amely a Kelet-Európai útvonal része, a Zempléni-hegységnél érkezik Szlovákiából hazánkba, Sátoraljaújhelyet érintve, a Bodrog környékén fut Tokajig, onnan kezdve a Tisza mentén halad, majd Szeged alatt hagyja el az országot.
Az EV 13 a Vasfüggöny útvonal, magyar vonatkozásban hazánk nyugati és déli határának környékét járja be. A Fertő-tó régiójában lép be országunkba először, és Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Szerbián keresztül a határ közelében megy, itt-ott átlépve Magyarországra. A déli határnál Barcstól hosszan fut hazánkban, és Szegednél hagyja el végleg a területünket.
Az EV 14 2020-ban került átadásra, 2019-ben már láttuk a Velencei-tó partján a jelzést, de akkor értetlenül álltunk előtte, mert nem találtuk nyomát a hivatalos weboldalon. Azóta kiderült, hogy csupán két országot érint, Ausztriában a Zell am See az indulópontja, az Alpokban nagyrészt folyóvölgyekben halad. Szentgotthárdnál lép hazánkba és a Balaton, Velencei-tó érintésével Budapestet, majd onnan a Tisza-tavat átszelve, Debrecen a végállomás. Magyarországon a kitáblázott szakasz egyrészt a határtól Velencéig tart. Egerig jelzés nélküli, de kerékpározható útvonalként jelöli az eurovelo.hu, majd a Tisza-tóig ismét kitáblázott, viszont onnan Debrecenig csak kerékpározható, tehát nincs bringás jelzés egyelőre. Az EV hálózatban a Közép-Európa vizei nevet kapta, mert számos folyót, tavat, gyógyfürdőt érint.
Az alábbi kép az EV 14 2020-as állapotát mutatja, rákattintva az Eurovelo hálózat Magyarországot érintő oldalára érkezünk, amely csak a hazai vonatkozásokat tartalmazza. Már ezekkel a szakaszokkal is tartalmas tekeréseket lehet összeállítani úgy, hogy országon belül, illetve a határ közelében maradunk. A bejövő lapon, jobb oldalon fent, adott a lehetőség magyar nyelvre váltani.
SAJÁT TAPASZTALATOK és LISTA A LEGFONTOSABB DOLGOKRÓL
Azoknak ajánlom Európa két keréken való bejárását az EuroVelo hálózaton, és az azon kívül jelzett túraútvonalakon, akik kedvelik a kalandokat. Kihívásnak tekintik a tájékozódást ismeretlen terepen, könnyedén veszik ha rádöbbenek, hogy már egy ideje nem látják a jelzéseket, jól kiigazodnak a térképeken, nincsenek gondban, ha rosszabb minőségű utakra vetődnek.
Nekik viszont kifejezetten ajánlom, mert hatalmas élmény, egész nap a szabadban lenni, és testközelből figyelni meg az út mellett található apró részletektől kezdve, a látóhatáron elnyúló tájig, városokig, mindent. Az önerőből való haladás öröméről nem is beszélve.
NAVIGÁLÁS
Még ha van az embernek követendő nyomvonala, például az internetről, INNEN letölthető gpx track, azzal együtt is könnyen letérhet a jelzett útról, mert néhol nincs szinkronban a kitáblázás szerinti aktuális útvonal, a különféle bringás térképen jelzett kerékpárúttal, a letölthető nyomvonallal, de még a hivatalos EV oldalon jelzett nyomvonal sem egyezik meg mindig a kitáblázással.
Elsősorban az EuroVelo kitáblázást, vagy a kerékpárutat jelző táblákat kell figyelembe venni, ez felülírja a térkép jelzését és a letöltött nyomvonalat is, mindent ami papíralapú vagy digitális.
A táblák követése sem mindig egyszerű, mert sokszor jól eldugják, benövi a növényzet, vagy nagyon kicsi az EV jelzés egy mindenféle kerékpárutat jelző táblán.
Országonként változik a jelzés módja, és el kell mondani, hogy Magyarországon szép nagy táblákkal tisztelik meg a túrázókat. Az utak minősége már más kérdés, de vannak az EV6-os útvonalnak nálunk is nagyon jó szakaszai, és kissé rázósabbak is, bár a leghúzósabb "utakat" (amelyek inkább gyökerekkel átszőtt erdei ösvények voltak), Franciaországban tekertük le az EV 3-on.
Igazából mindegyik útvonal jó, akármelyiken megy az ember eléri a célját, csak van ahol porosabb lesz a bringája, vagy jobban összerázza az út, és törheti a fejét közben, hogy miért nem látja a jeleket, amikor követi a térkép szerinti útvonalat.
Az EV és egyéb külföldi kerékpáros túraútvonalakhoz a brouter.de útvonal szerkesztőt használom.
A hazai utakhoz a merretekerjek.hu oldalt.
A KERÉKPÁR
Ami a legfontosabb, hogy a bringánk beállításai egyénre szabottak legyenek, ne fájduljon meg lehetőleg semelyik testrészünk az egész napos tekerések során.
Egész pici eltérések is számítanak, az ülés magassága, a nyereg dőlésszöge, a stucni magassága, dőlésszöge, a markolat alakja...
Nekünk már majdnem sikerült elérni a tökéletes beállításokat, első alkalommal még fájogatott a csuklóm, azt a különféle fogásmódokkal igyekeztem kiküszöbölni, második alkalommal annyira ergonomikus markolattal mentem, hogy szinte csak egyféleképpen tudtam fogni, a csuklóm ugyan nem fájdult meg, de a tenyerem elzsibbadt rendesen.
Régebben, hol a vállaim, hátam, volt hogy a derekam fájdult meg egy-egy hoszabb hazai túrán, és András mindig igazított valamit, amíg tökéletes nem lett. A nyereggel is sokat küzdöttünk, amíg megtaláltuk azt, amelyik nem okoz semmi gondot.
Az EV utakra városi gumikkal mentünk, ezek keskenyebbek a terepgumiknál, és ami a lényeg, hogy simább a futófelületük. Igazából mindenféle terepen használtuk ami adódott útközben, és az eléggé változatos volt, de túlnyomórészt mégis aszfaltos.
A nagy utak után lecseréltük trekking gumikra, amelyek, még alkalmasak aszfaltra is, de terepen is jobb tapadást biztosítanak. Ha valaki biztosra akar menni, lehet, hogy a trekking gumik alkalmasabbak az EV utakra is, de mi a málháinkkal inkább azt választottuk, hogy kevésbé tapadjon, könnyebben lehessen tekerni.
Legyen velünk alapvető karbantartáshoz, javításhoz szükséges felszerelés. Mi vittünk magunkkal kenőanyagot, WD 40-et, egy pótbelsőt, defektjavító készletet, az alap szerszámos készletet, kisebb defekt esetére a kerékbe fújható habot, ez nagyon hasznos, itthon is mindig van velem.
Szerintem az, hogy olcsóbb, vagy drágább-e a bringánk sokkal kevésbé számít, mint a beállítások. Megfigyeltük útközben, hogy a drágább gépek általában a kempingekben a lakóautókon pihentek, míg az utakat járók inkább olcsóbb, és egy-két középkategóriás bicajjal voltak.
CIPŐ
Vízálló cipő nem igazán alkalmas a több hetes tekerésekre, mert ha szakad az eső, úgyis befolyik a víz, viszont nagyon nehéz kiszárítani.
Egy nagyon kényelmes, keménytalpú, de puha belsejű cipőben érdemes útra kelni, valamint a málhában legyen egy papucs, amivel az ember mászkál a szálláson, (esetünkben kempingben), és lehet benne zuhanyozni.
Nálunk még van egy keményebb talpú, de könnyű, és könnyen száradó strandcipő, ezt több módon fel lehet használni, esőben tekerni, kempingben, ha vizes a papucs és nyilván természetes vizekben fürdőzésre is. Egy ideje viszek magammal szilikon bokacsizmát amit ráhúzok a cipőre, ha nincs annyira meleg és zuhog az eső.
UV SUGÁRZÁS ELLENI VÉDEKEZÉS
András már régóta hosszú ujjú pólókban teker, én nehezebben szántam rá magam, de az első nagy túránk után beláttam, hogy fontos a védekezés.
Hiába volt velünk 50 faktoros sportnaptej, a szinte végig egy irányban való haladás miatt a jobb karom és vádlim rendesen leégett.
A többi nagy tekerésre már én is vékony anyagú, de a karokat is lefedő pólókat vittem, ezekből több egyforma van, azért tűnik úgy, hogy mindig ugyanabban a szerelésben vagyunk.
IVÓVÍZ
Országonként, sőt egy-egy országon belül régiónként is változik, hogy vannak-e vízvételi lehetőségek. Általában arra készüljünk, hogy nem lesz, érdemes legalább két kulaccsal útrakelni és a szálláshelyen megtölteni.
Magyarországon Budapest környékén biztos, hogy vannak a szokásos kék nyomós kutak, de délebbre nem tudom mi a helyzet. Nem EV útvonalakon azt tapasztaltuk, hogy vidéken nagyon sok közkutat elzártak.
Svájcban, amerre mi jártunk, szabadon folyt az ivóvíz minden faluban, városban, de általában a nyugati országokban ritkán adódik lehetőség.
SÁTORRAL TÚRÁZÓKNAK
Mi mindig a sátras, kempinges variációt választottuk, a szállások foglalása nagy szervezést igényelt volna, útközben pedig nagy kötöttséggel jár.
Áramot a kempingekben lehet venni is, de mi vittünk magunkkal két powerbankot, időközben bringára erősíthető napelemet is. Ha szépen sütött a nap mindent fel tudtunk tölteni, de volt, hogy a powerbankot töltöttük a kempingben valamilyen közös helyiségben. Általában az összes bringás a közös helyiségekben töltötte a kütyüjét. Eddig semmilyen rossz tapasztalatunk nem volt.
Kempingeket amerre mi jártunk, találni az útvonalak mentén, igyekszem kempingtől kempingig tervezni.
A legjobb tapasztalatunk eddig Ausztriával volt, Németországban több helyen is, csak kerékpárosoknak és gyalogtúrázóknak fenntartott, de jól felszerelt helyeken vertünk sátrat, ezek többször valamilyen egyesület sporttelepinek a területe, ilyen megoldással is találkoztunk Ausztriában is.
Olaszországban sajnos inkább a frekventált helyeken találni kempinget, például Udinében szállást kellett keresnünk, de vannak a túraútvonalak mentén kerékpárbarát lehetőségek.
A térképeken jelzett kempingeket is fenntartásokkal kell kezelni, és nem árt utánanézni az interneten. Ha van weboldala, akkor valószínűleg létezik, bár még egy ilyenbe is belefutottunk, hogy nem találtuk.
Volt pár kempinges kalandunk az első években, de mindig megoldódott, a túra GPS-en, ami mutatta az utat, van funkció különböző helyek keresésére, és ha van internet kapcsolatunk, és megfelelő alkalmazásunk, a telefon is megteszi ezt, sőt az OsmAnd alkalmazás offline módban is.
Tudjuk, hogy sokan bevállalják a vadkempingezést, de bevallom mi attól puhányabbak vagyunk.
Az első utak tapasztalatai alapján most már alaposan utánanézek a térképen jelzett kempingnek, például a Google Mapsra mikor töltöttek fel utoljára fényképet a helyről és látszanak-e sátrak is, nem csak lakóautós lehetőség...
A LEGMACERÁSABB DOLOG
Első alkalommal nem gondoltunk bele, hogy a kézzel kimosott ruhák, általában nem száradnak meg reggelre. Sokszor tettük el még nedvesen, és este teregettük ki újra. Láttunk olyan megoldásokat, hogy valaki körbecsipeszelte a málháját száradó ruhákkal, és úgy tekert...
Azóta már vittünk magunkkal mosókapszulát, azután rátértünk a mosólapra (a kisebb kiszerelésben kapható kézi mosószerek nem alkalmasak gépi mosásra, mert nem fékezett habzásúak), és a minden kempingben általában megtalálható mosó és szárítógéppel végeztettük el a munkát 3-4 naponta.
Fontos, hogy a ruhatárunk könnyen száradó anyagokból álljon, különben a szárítógép sem birkózik meg minden darabbal egyformán. Még a törölközőink is a nagyon könnyen száradó és könnyű súlyú anyagból valók.
A SÚLY kérdése egy sarkalatos pont, igyekezni kell, hogy a málhánk minél könnyebb legyen. Általában az én három zsákom 15 kg-ot nyom, plusz a bringám súlya, azt kell felcipelni a hegyekre is. András több dolgot visz, de ő erősebb is mint én.